Tudta azt, hogy …

Érdekes információinkat néhány hetente frissítjük, így ezért is érdemes visszalátogatni az oldalunkra!

 

Tudja azt, hogy melyik európai ország jár az élen a megújuló energiák termelésében?

Németország a 20 ezer szélerőművével és a világ legnagyobbjai közé tartozó fotovillamos (napelemes) erőműveivel messze megelőzi az utána következő Spanyolországot és Norvégiát.
Németországban jelenleg az áramfelhasználás 16%-át fedezik megújuló energiaforrásokból. Ebből a szélenergia 6,4 százalékponttal, a biomassza 4,4 százalékponttal, míg a vízenergia pedig 3,3 százalékponttal részesedik.


Tudja azt, hogy mivel kívánják biztosítani a londoni olimpia áramellátását?

Az Egyesült Királyság mintegy 100 km-re a partjaitól 7000 tengeri szélturbina létesítését vette tervbe 2020-ig és a Temze torkolatában Európa legnagyobb szélfarmját készül létrehozni, amelynak addig elkészülő turbinái a londoni olimpia áramellátását biztosítanák.

Jelenleg is több megvalósult projekt létezik a tengeren történő szélenergia hasznosítására, pld. az Északi tengeren:
Az első német nyíltvízi szélerőműpark, az „Alpha Ventus” 2009 augusztusa óta táplál áramot a német áramellátó hálózatba. A Borkumtól északra a nyíltvízen található 12 szélturbina 50 ezer háztartás áramszükségletét képes fedezni.


Tudja azt, hogy milyen hihetetlennek tűnő környezetvédelmi céljai vannak Svédországnak?

Terveik szerint 2020-ra a teljes energiatermelésük felét megújuló energiaforrásokból fedezik, 2030-ra autóik már nem benzinnel vagy gázolajjal működnek és 2050-re az egész ország szén-dioxid-semlegessé válik. (Svédország környezetvédelmi miniszterének kijelentései alapján)


Tudja azt, hogy mivel hűtik Svédországban a kórházak és irodaházak többségét nyáron?

A kórházakat a télen összegyűjtött hóval, míg az irodaházakat hideg tengervíz segítségével hűtik.


Tudja azt, hogy a tervező gyakran inkább esztétikai, esetenként kevésbé költségoptimalizált megoldásait hogyan ellenőrizheti, hozhatja összhangba saját anyagi lehetőségeivel és ízlésével?

Itt is a nagy számok törvénye érvényesül, tehát az ön számára legjobb ár-érték arányú megoldásokat több lehetőségből kell kiválasztania. Ez különösen érvényes az építkezéseknél és lakásfelújításoknál, mert egy rossz döntés utáni kivitelezést később csak körülményesen és költségesen lehet megváltoztatni.

Javaslataink: a) a terveztetés előtt ismertesse részletesen és egyértelműen a tervezőnek az anyagi lehetőségeit és azt, hogy Önnél mely tervezési szempontok élveznek prioritást (pld. a hátsó terasz fontosabb, mint az emeleti erkély stb.) b) kérjen az eredeti tervhez képest költségcsökkentő megoldásokat a tervezőtől, majd közösen vizsgálják meg az új javaslatokat, c) kérjen javaslatokat és/vagy tervfelülvizsgálatot más gyakorlatias mérnöktől (projektmenedzser, műszaki ellenőr), aki saját tapasztalatai felhasználásával, esetleg kivitelező bevonásával költségcsökkentő szaktanácsadással segít Önnek.


Tudja azt, hogy a régi, nem hőszigetelt üvegű ablakainak hőszigetelő ablakokra történő cseréjével mennyi energiát takaríthat meg?

Az energiamegtakarítás mértéke átlagosan 20-40 %, mely főként a következőktől függ: ablakfelületek és falfelületek aránya, régi ablak és a fal hőszigetelési értékei, az új ablak hőátbocsájtási tényezője (‘u’ érték) és megfelelő minősége. Bővebb információ a “ZÖLD HÍREK” menűpont alatt található.


Tudja azt, hogy a fa, mint építőanyag előállításához szükséges a legkevesebb energia (cca. 640 kilowatt óra / tonna)?

Ezért a fenntartható módon kezelt erdőből származó fa a legzöldebb építőanyag. A fát a tégla követi, a fáénál négyszeresen magasabb értékkel, majd sorrendben a beton (5-szörös), a műanyag (6-szoros), az üveg (14-szeres), az acél (24-szeres) és az alumínium (126-szoros szorzóval) következik. Következésképpen egy olyan épület, amelyben az alumínium magas arányban fordul elő, aligha nevezhető zöldnek, ha a teljes életciklusra vetített (belekerülési) költséget tekintjük, függetlenül attól, hogy mennyire hatékony energetikai szempontból.


Tudja azt, hogy a fejlett világ teljes energiafelhasználásának 40 %-a az épített környezettel kapcsolatos?

A 40 % nagyjából megfelel a közúti és légi közlekedés által felhasznált energiamennyiségnek. E pazarló felhasználás nagy részét a mesterséges világítás teszi ki, mely a teljes áramfogyasztás 65 %-át emészti fel, utána pedig fej-fej mellett a légkondicionálás és a számítógépek fogyasztása következik.


Tudja azt, hogy mit kell tennie, ha a kivitelező jelentős többletköltséget jelez az eredeti költségvetéshez képest az építkezése vagy lakásfelújítása során?

A megfelelő szakmai ellenőrzéshez és az egyes kivitelezők “trükkjeinek” átlátásához ajánlatos rendelkeznie független, nem a kivitelező cégébe tartozó szakmai segítséggel (műszaki ellenőr, projektmenedzser-lebonyolító, szaktanácsadó). Ezzel összességében sok költséget takaríthat meg, vitákat kerülhet el és nyugodtabban aludhat, főként ha a többletköltségek követésére, minőség ellenőrzésre vagy a későbbi garanciális problémák megelőzésére gondolunk.

Kérjen folyamatosan aktualizált, részletes és áttekinthető többletköltség kimutatást a megbízott független mérnöktől, aki ezt a kivitelezővel egyeztetve vezesse. Állapodjanak meg abban a kivitelezővel, hogy minden többletköltséggel járó kivitelezéshez az Ön jóváhagyása szükséges még a munka elvégzése vagy az építőanyag megvásárlása előtt. Így elkerülhetők a váratlan többletköltségek, illetve még van ideje egyeztetni a szakmai segítséget nyújtó mérnökével.


Tudja azt, hogy miért fontos a garanciális visszatartás és kötbér meghatározása a vállalkozási szerződésben még családi házak esetén is?

Sajnos kijelenthető – tisztelet a kivételnek -, hogy az esetek jelentős részében a kivitelezőt csak akkor tudjuk az utólagos hibajavításokra visszahívni, a kivitelezés befejezésének megfelelő lezárására és a szükséges dokumentációk átadására ösztönözni, ha számottevő anyagi visszatartás áll rendelkezésünkre.

Az előre meghatározott ütemtervhez és befejezési határidőhöz képest történő csúszásra vonatkozó kötbér fontosságát nem kell ecsetelnem. Ez egy újabb ösztönzés a kivitelezőnek arra, hogy a munkák ne tartsanak (“folyanak el”) a szükségestől lényegesen hosszabb ideig.

Az építőiparban legtöbbször alkalmazott garanciális visszatartások, melyek a rész- és végszámla összegeiből kerülnek levonásra:

  • 5% Jóteljesítési garancia, mely az összes munka megfelelő minőségben történő átadása után a végszámlában kerül elszámolásra, kifizetésre.
  • 5% Jótállási garancia, mely az új építményekre vonatkozó 3 éves jótállás letelte után fizethető ki a kivitelezőnek, amennyiben minden garanciális hibát javítottak.

A kivitelezőkre természetesen visszatartások nélkül is vonatkozik többek között:

  • a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet,
  • az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet.

(Az adott kivitelezés kockázatának megítélése után olyan könnyítés előfordulhat az általában kevésbé tőkeerős kivitelezők felé, hogy az átadástól számított egy év elteltével 2%, két év elteltével 2% és a harmadik év után a maradék 1% visszatartás kifizetése megtörténhet.)

A visszatartások kiválthatók a kivitelező által biztosított olyan megfelelő bankgaranciával, mely fedezetül szolgálhat abban az esetben, ha a kivitelező nem javítja az egyértelműen garanciálisnak minősülő hibát vagy nem pótolja a hiányt.

A piaci gyakorlat szerint felújítások esetén a tulajdonosok ritkábban élnek a garanciális visszatartások kockázatcsökkentő lehetőségével. Cégünk ezekben az esetekben is ajánlja legalább a jóteljesítési garancia összegének visszatartását a munka átadásáig, de egy legalább 2-3 %-os garanciális visszatartás is hasznos lehet az utólagos hibák javíttatásakor, amennyiben a kivitelezőnk nem végezné ezt el utólag.

A garanciális visszatartások levonása különösen akkor kezelhető könnyen, ha a munkák többségét vagy az összeset egy kivitelező fogja át (fővállalkozó, generálkivitelező), de természetesen egy adott szakiparostól is visszatarthatók garanciális összegek a munkája kockázatának megítélése függvényében.

Előfordulhatnak vitás esetek arra vonatkozóan, hogy a kérdéses hiba garanciálisnak minősül vagy sem. Továbbá fontos megítélni egy-egy munka kapcsán, hogy milyen kockázata van az elvégzett munkának egy későbbi hiba megjelenése tekintetében. Ezekben az esetben javasoljuk, hogy kérje ki mérnök szakértő véleményét.

Folyamatosan frissítjük a “Tudta, azt hogy“ rovatunkat!