A hasznos, érdekes és szélesebb látókört biztosító híreinket folyamatosan frissítjük, így érdemes min. 2-3 hetente ismét megtekinteni honlapunkat!
Hasonló hasznos és érdekes információkkal találkozhat hírlevelünkben is, melyre minimális adat megadásával a főoldalon lehet feliratkozni.
Tartalom:
- energiatakarékos megoldások (ablakcsere, biobrikett)
- érdekes “zöld” hírek a nagyvilágból
- egy kis történelem …
ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOK
Ablakcseréről röviden
Köztudott, hogy a régi, nem hőszigetelt üvegű ablakainak hőszigetelő ablakokra történő cseréjével jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg. Nézzük meg röviden, hogy mik a fő tudnivalók és szempontok a nyílászáróink cseréihez.
Az ablakcserék energiamegtakarításának mértéke átlagosan 20-40 %, mely főként a következőktől függ: ablakfelületek és falfelületek aránya, régi ablak és a fal hőszigetelési értékei, az új ablak hőátbocsájtási tényezőjétől (‘u’ érték) és megfelelő minőségétől.
Vizsgáljuk meg, hogy milyen hőátbocsájtású ablakot célszerű beépíttetnünk. Több ‘u’ érték létezik, mert van az üvegnek ‘Ug’, a toknak ‘Uf’, a komplett ablaknak ‘Uw’ és a már beépített ablaknak‘Uw,eff.’ tényezője. Az utóbbi értéket tekintsük mérvadónak, mely minél kisebb, annál jobban szigetel az ablak. Jellemzően az Uw,eff.=1.4 W/m2K érték már megfelelőnek tekinthető, *passzívház esetén 0.85 W/m2K értéknél nem lehet nagyobb ez a tényező. (Összehasonlításképpen pld. egy réteg 4 mm-es hagyományos ablaküveg ‘Ug’ értéke cca. 5.8 W/m2K.)
Az energiatakarékosság mellett az ablakcsere a következő előnyökkel is jár: huzatmentesség, pormennyiség csökkenése, nyáron a meleg ellen is jobban véd, általában a hangszigetelés is javul főleg nemesgáztöltetű üvegtest használata esetén, egyszerűbb takarítás, műanyag tok esetén a tok festésére nincs szükség a későbbiekben, (viszont a fa tokot főként a XX. század első felében épült épületek esetén javaslom azoknak, akik az átlagosan 20-30% felárat rászánják a természetesség és esztétikusság érdekében erre a hosszútávú beruházásra).
Az energiatakarékosság természetesen nemcsak az ablakcserénél, hanem a bejárati ajtó cseréjénél is érvényesülhet főként akkor, ha az ajtó nem lépcsőházba, hanem kültérbe nyílik. Ablakos-üveges bejárati ajtó esetén feltétlenül javasoljuk a hőszigetelt üveg használatát.
Figyelem: A beépített új nyílászárókat az első két-három évben a kültéri hőmérsékletváltozás miatt időnként állítani (passzítani) kell, amennyiben a nyílószárny és tok csatlakozásainál légáteresztést észlelünk.
*Passzívház fogalma röviden:
A passzívház (németül Passivhaus) fogalmat Németországban vezették be, mely így a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. A passzívház elnevezéshez nem tartozik komplett energiaszabvány, hanem egy többféle tervezési szempont alkalmazásával elkészült épületet értünk ezalatt, melyhez többnyire a következő definíciót párosítják:
“A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”
Biobrikett – szalmabrikett
A bio tüzelőanyagok szintén a megújuló energiaforrások korszerű termékei. Melyek készülhetnek szalmából, de más növényi eredetű anyagból pl.: fából is készülnek. A szalmából készített biobrikett egy új, jó minőségű, olcsó és környezetbarát tüzelőanyag.
A szalmabrikett környezetbarát, ragasztóanyagot nem tartalmaz, megújuló energiaforrás, mely cserépkályhában, kandallóban, vegyestüzelésű kazánban és kályhában is egyaránt használható.
Fűtőérték: A tüzifával szemben nagyobb sűrűségű és az alacsony nedvességtartalom miatt mintegy 40%-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan fűtőhatás eléréséhez kevesebb tüzelő elégetése szükség. Fűtőértéke így a barnaszénéhez hasonló és 2 kg brikett fűtőértéke kb. 1 m3 földgázéval egyezik meg.
ÉRDEKES “ZÖLD” HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
Energiatermelés észrevétlenül
A járókelők lépési energiájának hasznosítását teszi lehetővé egy brit találmány. Amikor rálépnek egy Pavegen járdaburkoló lapra, gumirétege félcentiméternyire összenyomódik, elnyeli a mozdulat mozgási energiáját és villamos árammá alakítja. A burkolólap egyúttal fényjelzéssel tudatja a gyalogosokkal, hogy egy fenntartható energiagazdálkodási program tevékeny részesei.
A módszer kidolgozói szerint egy nagyobb forgalmú köztér egyetlen járólapja akár 2.1 watt áramot is fejleszthet, így öt lap egész éjszakára kivilágíthatja egy buszmegálló jelzőtábláját. Az új burkolólap ráadásul környezetbarát, mert 100%-ban újrahasznosított autógumiból készül.
(A Reader’s Digest “Menő energiatermelés” című cikke alapján)
Labdában az energia
A Harvard Egyetem diákjai kifejlesztettek egy olyan “sOccket” fantázianevű futball labdát, mely a labdába rejtett áramfejlesztő és akkumulátor segítségével a használat közben energiát raktároz el. Az energiát később világítótestek, mobiltelefonok és egyéb eszközök feltöltésére lehet használni. A prototipusát sikeresen tesztelték Dél-Afrikában.
(A Reader’s Digest “Felvillanyozó gólok: egy energikus újítás” című cikke alapján)
Samsø – “energiasziget” Dániában
Søren Hermansen 2009-ben megkapta az “öko-Nobel-díjnak” minősíthető Gőteborg díjat a fenntartható fejlődésért, mellyel a következőkben leírt munkáját ismerik el.
Hermansen törekvéseinek eredményeképpen nyílt meg a csúcstechnológiás Samsøi Energetikai Akadémiát, melyet 2007-ben nyitották meg környezetbarát kialakítással és megújuló energia felhasználására tervezett kialakítással a 114 km2 területű szigeten.
Környezetvédelmet tanított Hermansen egy samsøi középiskolában, majd vezető lett a sziget energetikai és környezetvédelmi szervezete élén. Az energetikai és élelmezési önellátásba vetett hitét már korábban bizonyította azzal, hogy szomszédaival közös tulajdonú áramfejlesztő szélturbinát épített a saját birtokán.
Vezetőként kidolgozott környezetgazdálkodási tervéhez megkapta a dán állam hozzájárulását. A kormány azt remélte, hogy működőképes modellt talál arra, hogyan válhat a gazdaság függetlenebbé az olajbehozataltól és miként csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsájtását. A számítások igazolódtak, mert Hermansennek egy évtized sem kellett, hogy a sziget önellátóvá váljon megújuló energia felhasználásával. Már 2005-ben elérték a kitűzött célt a szélturbinák telepítésével, közösségi hőközpontok létesítésével, faforgács-tüzelésű kazánok és biomasszával táplált kommunális fűtőrendszer használatával, napelemek felszerelésével és nem utolsósorban a szigetlakók gondolkodásmódjának megváltoztatásával.
A sziget cca. 40%-kal több energiát termelt 2005-ben, mint amennyit felhasznált. A háztartási energiára fordított kiadások 30 %-kal csökkentek. Hermansen hangsúllyozza, hogy nincs mindenhol alkalmazható egységes módszer, hanem az adott terület adottságait kell előtérbe helyezni: Dél-Európában a napsugárzást, északon a szelet és a biomasszát bárhol.
Érdekesség: Hermansen egyik gazdálkodó társa egy kis szélturbina tulajdonosa volt, de a háza fűtését és melegvíz-szükségletét a tehéntej hűtésével összekötve oldotta meg.
(A Reader’s Digest “Mr. Energia” című cikke alapján)
A Gleneagles-i közösségi központ fűtése és hűtése Kanadában
A fenntartható módon kezelt erdőkből származó faanyag meghatározó szerepet játszik John és Patricia Patkau vancouveri épületeinél.
A Patkau iroda „pagoda” jellegű épületei közül a 2003-ban befejezett Gleneagles-i közösségi központra jellemző leginkább a különböző szerkezeti elemek kölcsönhatása, s ez a környezeti feltételek között olyan szimbiotikus kapcsolatokat hoz létre, amelyek a fenntarthatóság legmagasabb szintjét jelentik:
A szerkezeti rendszer helyszíni beton födémlemezekből, szigetelt, kétrétegű, enyhén kifelé dőlő beton végfalakból és nehéz fatetőből áll. Ez a szerkezet az épület belső klímaszabályozó rendszerének fontos összetevője; úgy működik, mint egy óriási hőtároló, mint egyfajta hatalmas statikus hőpumpa, amely elnyeli, tárolja és kibocsátja az energiát, hogy az épületen belül stabil hőmérsékletet biztosítson, függetlenül a külső környezettől. A sugárzó hűtés és fűtés állandó hőmérsékletet biztosít, a beton felületek váltakozóan hol energia kibocsátóként, hol pedig elnyelőként működnek. A rendszerhez szükséges hőenergiát a szomszédos parkoló alatti geotermikus kutak biztosítják egy víz-víz alapú hőcserélő segítségével. Minthogy levegőt nem használnak a hőmérséklet szabályozására, az ablakok és ajtók kinyitása nem befolyásolja a fűtési és hűtési rendszer működését.
(Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története című könyve alapján)
EGY KIS TÖRTÉNELEM …
A szélenergia hasznosításának lehetőségére már évszázadokkal ezelőtt rájöttek, sőt egyes feljegyzések szerint már Hamurabi uralkodásának idején (i.e. 1792–1750) is használtak szélkereket meghajtás céljából. Az első szélmalmok a fizikai munkavégzést segítették, illetve helyettesítették (mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás) és nem elektromos áramot termeltek. (Ugye manapság a szélenergiát szélturbinák segítségével hasznosítjuk, a szélturbina a lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá.)
A hasznos, érdekes és szélesebb látókört biztosító híreinket folyamatosan frissítjük, így érdemes min. 2-3 hetente ismét megtekinteni honlapunkat!
Hasonló hasznos és érdekes információkkal találkozhat hírlevelünkben is, melyre minimális adat megadásával a főoldalon lehet feliratkozni.